Rainer Maria Rilke

A teremben
(Im Saal)

Hogy körülvesznek minket e zsabós,
kamarásúri díszt öltő urak;
mint sötétülő éj, míg mutatós
rendjeleik lassan kialszanak.
És e törékeny nők, kik ruháik miatt
oly nagynak hatnak, és hasuk alatt,
mint fehér pincsit, kis kezüket tartják!
Aki olvas, azt éppúgy körbefogják,
mint aki csak nézi e sok kapós
bizsut; viselik öntudatosan.

De van bennük tapintat, nem zavarnak,
engedik saját életünket élni,
bár nem értik. Ők virulni akartak,
szépek lenni, mi szeretnénk beérni,
sötétben küzdve, fáradságosan.

Halasi Zoltán

fordítása

Az eredeti szöveg itt olvasható.