Friederike Mayröcker
kék homok
(blauer Streusand)
egy pille-
egy fátyla-
egy pilla pocsolya
kis fehér pillantások szirmok
kis fehér lencsék úsznak
zöld tócsákon, a tavasz
rég fellobogózva, nehezen
tör fel a fagyal, ezzel
a merészséggel bűvészkedem ezekkel
a fehérre csiszolt orrlikakkal –
töltöm napjaim.
A kékség nagy erővel
tör át a fényes lombokon, körülragyog
engem a lágy fuvallat egészen
a dugványokig fecskék, rózsaszínben
cikázzák az üdvefelejtett
világot míg a dugványok minden rózsaszínben
ésígytovább /
áthatolnak
e szív koszolható idején
mint a napnak
sötétülése selyemlepke
…
mint fű a szájban.
Szijj Ferenc
fordítása


Friederike Mayröcker (1924–2021) osztrák költő. Versei mellett prózájával, színpadi szövegeivel és hangjátékaival is nagy sikereket aratott. Utóbbiak közül négyet Ernst Jandllal közösen írt, akivel 1954-től 2000-ig, Jandl haláláig együtt élt. Mayröcker korunk egyik legnagyobb hatású német nyelvű költője. Lírája súlyos és érdes felületű, akár a nyers vas, ugyanakkor légies, a hétköznapi világ eseményei felett lebegő, megfoghatatlan konstrukció. Ez a kettősség a legfinomabb szókapcsolatokban, képekben, sorokban mutatkozik meg, amitől versei mindig szinte pattanásig feszülnek. A költői értelem keresése, a lírai megszólalás tétjeinek újradefiniálása, a folytonos mozgásban lévő jelenségek megragadásához szükséges rugalmas poétika felépítése a célja e nagyszabású és titokzatos életműnek.
Szijj Ferenc 1958-ban született Szombathelyen, a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett, 1984 óta Budapesten él. Költő, író, műfordító. Legutóbbi könyve: Agyag és kátrány. Fényleírás (versek, Magvető, 2014). Többek között Peter Waterhouse, Michael Donhauser, Durs Grünbein és Friederike Mayröcker fordítója.