Anne Carson

Eltérít
(Deflect)

Van egy barátom, ki vörös a fájdalomtól.
Úgy érzi, a fény záporként veri bőrét.
Felkerestük hát együtt Izsákot.

Izsák azt mondta, elmeséli a történetet, amit hallott.
Ádám volt az, akitől
a fény eredt.

Homloka fényeiből formálódott mindennek a neve.
Füle, orra és torka fényei egy soha
meg nem határozott feladatot sugalltak.

Szeme fényéből – várjunk csak –
Izsák vár.
Elméletben

a szem fényének Ádám köldökéből kéne származnia.
De magukban a fényekben bekövetkezett
egy lélegzetvétel,

mely megváltoztatta útjukat.
És különváltak.
És megrekedtek a fejben.

És e különvált fényekből következik az,
ami a te fájdalmadat okozza,
miközben (barátom itt sírni kezdett) dolga után jár a világban.

Mert jobb, ha tudod: nem csak te gyászolsz.
Izsák csapott egyet a farkával.
A világ összes rendje

aláhullott
(legalább egy rendnyit)
a fény borzasztó nyomása alatt.

Minden elmozdult.
Minden foglyul esett, kivéve
a szilánkok, gyökerek és anyag közt

némi fény
Ádám szeméből
maradt meg tápláléknak.

Izsák nem dörgött tovább.
És barátom, most már álmosan, mint egy kígyó, leroskadt
egy halom kékesfekete szótag mögé.

 

Fenyvesi Orsolya

fordítása

A vers eredetiben itt olvasható.