Az 1931-ben Stockholmban született Tomas Tranströmer 2011-ben vehette át az irodalmi Nobel-díjat költészetéért, mely az indoklás szerint „sűrű, letisztult költői képeivel új megvilágításban mutatja be a valóságot”. Pamela Robertson-Pearce és Neil Astley dokumentum-rövidfilmje a díj kihirdetése körüli pillanatokban mutatja meg a költőt, hol újságírók között, hol magányosan zongorázva, hol felesége társaságában. Mivel Tranströmer 1990-es agyvérzése óta beszélni csak igen nehezen tud, a film készítői korábbi interjúrészletek és versfelolvasások segítségével visznek közelebb lírájához és rejtőzködő személyiségéhez.