[Barna testednek dőltem…]
([Me recosté en tu cuerpo…])
Ebédet főztél és én barna testednek dőltem.
Éreztem arcodat is, nedvességét a gőzben,
s éreztem, ahogy karmol belül a néma állat,
felriasztott, vad éhség, csak pillanatra fáradt.
Dél volt és mindegy. Mentünk a kérdezetlen ágyba.
Majd mindenütt a szag, a lencsepép forrósága.
fordításaSzolcsányi Ákos
A vers eredetiben itt olvasható.


Javier Salvago (1950) sevillai születésű spanyol költő, forgatókönyvíró és esszéista. A ’80-as, ’90-es években meghatározó spanyol kísérleti költészet egyik legnevesebb képviselője. Munkásságát többek között a Spanyol Költészet Kritikai Nagydíjával, a Luis Cernuda Díjjal, valamint a Juan Carlos I. Költészeti Díjjal is kitüntették.
Szolcsányi Ákos (1984) költő, az Universidad de Salamanca PhD-hallgatója, kutatási témája García Lorca magyarországi recepciója. Legutóbbi kötete: Piros (Szépmesterségek Alapítvány, Műút-könyvek, 2020).