Húszéves katonák
(Dwudziestoletni żołnierze)
Képtelen voltam festeni, a hangom is elcsuklott,
az érettségin sem sikerült átmennem,
nem lett belőlem művész. Besoroztak
katonának, a haza fiainak második
ezredébe, fegyvert tisztogattunk és békebeszédeket
hallgattunk, de még mindig tartott a háború,
a barakkok zárt szemei barmok lázadásait
nézték, és szüntelenül folyt az áldozatkész
aggastyánok körmenete, a hatalmas igazságéhség
idején anyám kenyérben hozott újságot,
a kenyeret egy társamnak adtam, a papírból
hadihajókat hajtogattam, nagy csaták
és önkéntelen győzelmek vártak ránk,
éjszaka kocsik robaja és részeg
tisztek ordítozása vert fel minket, biztosak voltunk
benne, mi, húszéves katonák, hogy
egy valódi, vérszomjas hadsereg közeleg.
Sipos Tamás
fordítása


Adam Zagajewski (Lemberg 1945) lengyel költő, prózaíró, esszéista, műfordító. A krakkói Jagelló Egyetemen pszichológiát és filozófiát tanult. A ’68-as költőnemzedék tagja. Egy 1975-ben aláírt petíció miatt betiltották a műveit. 1982-ben emigrált Párizsba, majd 2002-ben tért vissza Krakkóba. Számos lengyel és nemzetközi irodalmi díj birtokosa, évek óta Nobel-esélyes. Magyarul megjelent kötetei: Bármi is történt (Orpheus, 2004) A veled hallgatott zene (Magyar PEN Club, 2016). Mindkét kötetet Zsille Gábor fordította. Ez a verse az 1974-ben megjelent Közlemény (Komunikat) című debütáló kötetéből való.