glóbusz
(globus)
és senki sem tudja mekkora a tenger
mélysége amely felett úszol tudás
piramisai és a távoli magasban halkan
elmozdítják válaszaikat a csillagok ám
a parton áll valaki és vár
kezében egyszerű kendővel amibe még
a mai napon beletörik a fű
a sötétedésben övé bőrötök
színe ezen az égen
a rakétákat újra a hő irányítja de
a hideg tengerben ez senkit sem
érint a határok szinte hangtalanul
nyalogatják sebeiket a homokban
ám a sötétedésben áll valaki
és rád vár.
Bordás Máté
fordítása
Az eredeti szöveg itt olvasható.


Anja Kampmann (1983) német író, költő. Versei az Akzente, a Neue Rundschau és a Wespennest folyóiratokban jelentek meg. 2013-ban elnyerte az MDR (Mitteldeutschen Rundfunk) irodalmi díját, 2015-ben pedig a Wolfgang Weyrauch Díj Literarischer März című irodalmi pályázatán lett első helyezett. Lipcsében él. Proben von Stein und Licht (Kő és fény próbái) című első kötete 2016-ban jelent meg.
Első regénye Wie hoch die Wasser steigen (A víz milyen magasra emelkedik) 2018-ban jelent meg, és nagy sikert aratott. Az USA-ban a Nemzeti Könyvdíj döntősei között szerepelt Anne Posten fordításában.
Legújabb kötete 2021 tavaszán jelenik meg Der Hund ist immer hungrig (A kutya mindig éhes) címmel.
Bordás Máté (1995) az ELTE doktorandusza, az irodalomtudomány mellett pedig költészettel, műfordítással és elektronikus zenével is foglalkozik. A Versum, valamint a 2017-ben indult ROST irodalmi lap egyik szerkesztője. Első kötete Egy völgy elárasztása címmel jelent meg 2020-ban a Napkút Kiadónál, második a Fiatal Írók szövetségénel Gnóm címmel 2022-ben.