Kay Sage: This Morning (olaj, vászon, 27x35 cm, 1939)
A gyárkémények lóherét fognak vizelni
A gyárkémények lóherét fognak vizelni
a székek erőteljesen megtapsolják
az egyre erősödő hashajtás egyetlen módját
a nőm rövid himnuszt játszik nektek lábával
amint megigazítja farának fodrait
hóna alól elővesz egy gumicukrot
füléből egy zöld szalagszerű hangot
a nőm megsimogatja hasatok
mint szőnyeg a szoba beteg mellkasát
a nőm mint itatós papír magába szívja gondolataitokat
ünnepélyesen felcseréli az értelem címkéit
majd a sikeres előadása után
jelmeztárban hagyja emlékezetét
Akarsz horgonyt vetni valahol a hegyekben
meleg vizes szállodák is vannak ott meg fenyők
a matrózok értenek a kikötők csiklandozásához
s a hangok test nélkül fognak közeledni magukra hagyottan
Mihók Tamás
fordítása


Gellu Naum (1915–2001) a kései román szürrealista költészet legjelentősebb alkotója. Egyetemistaként filozófiát hallgat Bukarestben, majd Párizsban, ahol megismerkedik a párizsi szürrealisták André Breton vezette csoportjával. 1941-ben Gherasim Luca, Dolfi Trost, Virgil Teodorescu és Paul Păun társaságában létrehozza a bukaresti szürrealisták csoportosulását. Számos verses-, próza-, esszé-, színdarab és gyermekirodalmi kötet szerzője. Zenobia (1985) című regénye Romániában és külföldön egyaránt nagy sikernek örvend. Megérdemelt írói elismerésben csak 1990 után volt része – számos romániai és külföldi díj kitüntetettje, 2000-ben Nobel-díjra is jelölték. Költészetét többek közt a hivatalos értékekkel és az autoriter rendszerrel szembeni bizalmatlanság, a regiszterkeverő beszédmód, a radikális testábrázolás és egyfajta ironikus önéletrajziság jellemzi.
Mihók Tamás (1991, Nagyvárad) Kinde Annamária-díjas kétnyelvű költő, műfordító, kiadói és folyóirat-szerkesztő. Az alap- és mesterképzést a Nagyváradi Állami Egyetem román–angol szakán végezte, majd ösztöndíjasként két évig az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult. Jelenleg a Marosvásárhelyi „Petru Maior” Egyetem filológia doktori iskolájának ösztöndíjas hallgatója. 2015-től vesz részt a Magyar Fordítóházban rendezett magyar–román műfordítói szemináriumokon. Nagyváradon az évente megrendezett műfordítói műhely főszervezője. Fordításai jelentek meg Krusovszky Dénes költeményeiből, illetve Constantin Virgil Bănescu és Radu Vancu román költők verseiből. Számos magyar és román szerző versét tolmácsolta különböző folyóiratokban (Poesis internațional, Várad, Szőrös Kő), antológiákban. A Várad kulturális folyóirat Élő Várad Mozgalom nevű irodalmi körének tagja. Négy verseskötete jelent meg (három román, egy pedig magyar nyelven).