James Lavadour: Shine 03
Nélkül
(Without)
kis szigeten sziklán nemzetben éltünk
színek nélkül szürke felhők és szél alatt
messzi a végtelen óceán akut
limfoblasztos leukémia sirályok
vagy pálmafák nélkül növényzet
vagy állatvilág nélkül csak kagylók és
a hónapokkal együtt sötétedő ólomszín mohák
órák napok hetek hónapok hetek napok órák
az év kitartott központozás nélkül
február jég tél ónos eső nélkül
hó olvadt visszatért de semmi
enyhülés nélkül hideg patakok csobogtak
se hóvirág se krókusz rózsa se sárga
se vörös juharlevelek október nélkül
se tavasz se nyár se ősz se tél
se eső se bazsarózsa mennydörgés se fülemüle
a könyv ezer oldal volt vesszők nélkül
egerek tölgylevelek szélviharok nélkül
se kastélyok se plázák se zászlók se papagájok
karnevál vagy ereklyés körmenet nélkül
elviselhetetlen zárójelek kettőspontok nélkül
csönd szín nélkül hang szag nélkül
alma nélkül a fogcsikorgatást megtörő malachús nélkül
központozatlanul templomok nélkül zavartalanul
se sárgarigó se gyömbér orrok se opera se
ujjak pitypangok járomcsontok nélkül
a test nemzet volt törzs kőbe dugva
ostromlott a fehérvérsejtek szilánkokban
provinciák támadva bombázva lőve ágyúzva
tüzérség mesterlövészek helikopter rakéta
gránát tűz gyilkosság akna éhezés
a tűzszünet negyvennyolc óráig tartott
aztán bomba robbant a piactéren
fájdalom hányás ideggyengeség morfin rémálom
zavartság a kínpad terror a satu
vincristine ara-c cytoxan vp-16
emlékezetvesztés nyelvvesztés veszteségek
pneumocystis carinii pneumonia bactrim
habtalan igazi tenger tenger nélkül
delírium bőrvérzés korbácsnyomai
sömör többszörös hólyagosodása
és hogy vagyunk ma vagyok
egy délután mondjuk előbújt a nap
a moha gyűjtött kis zöldességet levelek hulltak
kinyitott a piac egy vekni kenyér egy fecske
egy csontos kutya egy póznánál szaglászott
talán lehetséges tollat ragadni
megíratlan stanzák bújnak elő és ragadnak
gyönyörű rettenetes kimondhatatlan mondatot
a tenger engesztelhetetlen hullám szürke a tenger
uszadék szigetek nélkül összetört ládák
utcáról utcára ugyanaz a ház a bevásárlóközpont
se katedrális se csöveslak ugyanazok a nők
és férfiak szomjasak voltak kaszálók se
kutya vagy pontosvessző vagy falusi főtér nélkül
majom vagy liliom nélkül fokhagyma nélkül
Mohácsi Balázs
fordítása


Donald Hall (1928–2018) amerikai költő, kritikus, esszéista. Tanulmányait többek között a Harvadon és az Oxfordi Egyetemen végezte. Több mint ötven kötet szerzője, melyek között egyaránt van gyerekvers-válogatás, esszégyűjtemény és huszonkét verseskötet is. A lap indulásakor Hall volt a The Paris Review első költészeti szerkesztője, akinek ugyanott megjelent interjúi is nagy figyelmet keltettek. Hall lírájára a köznapi beszédmód, a New England-i vidéki élet ábrázolása, és a természeti témák előtérbe állítása jellemző a kezdetektől fogva. Fontosabb kötetei: The Dark Houses (1958), A Roof of Tiger Lilies (1964), The Happy Man (1986), White Apples and the Taste of Stone (2006), illetve az Ox-Cart Man című 1979-es gyerekkötet. Donald Hall 2006-tól egy évig az Egyesült Államok koszorús költője volt.