Ilona Keserü Ilona: Feladvány (1999, olaj, vászon 200x200cm, Antal Péter Gyűjtemény)
Dean Young
Gubanc
(Tangle)
Én voltam a vőfély a hóviharban.
Tudom, egymillió éve miért temettek kagylókat
a csecsemőtestek mellé.
Az én vérem van a vattacukron.
Megvágtam magam damillal,
Nico egy levelével, de szerencsésen.
A tenger sose mérges, mikor rám talál.
Tudja, hogy öngyilkosságaim hópihék.
A leggyorsabb rész mindig megfelel az emberi szívnek.
Ugyanígy az erdő legsötétebb részei.
Keats odament.
Haldoklása közben azt mondta, érzi már, virágok nőnek felette,
de valószínűleg csak a tapéta volt a plafonon.
Senki sem viselheti szemek és fülek köpenyét,
csak az angyal? Nem hiszem.
Helló, neon vagyunk.
Egy levél végén az apró firkálás.
Az odvas fák bagolycsaládok otthonai.
Melyik volt a legrosszabb szakításod?
Fáj újabb enyészpontot találni.
De ne ess kétségbe. fordítása
Van oly minta, amelyik csak azért tűnik
kaotikusnak, mert túl közel vagy hozzá.
Mohácsi Balázs
A vers eredetiben itt olvasható.


Dean Young (1955–2022) kortárs amerikai költő, általában a New York-i költői iskola második generációjához sorolják, nem is véletlenül, lírája forrását valahol Frank O'Hara, John Ashbery és Kenneth Koch munkássága körül kell keresni, habár Young sajátos nyelve jellegzetesen el is tér tőlük. Költészetére az európai szürrealizmus (Breton, Éluard) is nagy hatással volt, az amerikai neoszürrealista áramlatnak pedig Young vált az egyik legfeltűnőbb, legegyénibb költőjévé. Fontosabb kötetei: Skid (2002), Primitive Mentor (2008), Fall Higher (2011), a válogatott verseit tartalmazó Bender: New and Selected Poems (2012), valamint a szívátültetéséről szóló Shock by Shock (2015).