Raymond Carver

Meghal a kutyád
(Your Dog Dies)

elüti egy furgon.
az út szélén találsz rá
és eltemeted.
rosszul érzed magad miatta.
mintha a te hibád volna,
de rosszul érzed magad a lányod miatt is,
mert az ő kedvence volt,
és ő valóban szerette.
gyakran dúdolt neki
és hagyta, hogy az ágyában aludjon.
írsz róla egy verset.
azt mondod hogy ez egy vers a lányodnak,
a kutyáról, amit elcsapott egy furgon,
és arról ahogy megtaláltad,
kivitted az erdőbe
és eltemetted jó mélyre,
és a vers annyira jól sikerül,
szinte örülsz, hogy a kiskutyát
elütötték, különben soha
nem írtad volna meg azt a jó verset.
majd leülsz írni egy verset, arról
hogy írtál egy verset, annak a kutyának a haláláról
de miközben írsz, egy nő hangját hallod
amint a nevedet kiáltja, a keresztnevedet,
mindkét szótagot,
és megáll a szíved.
egy perc múlva folytatod az írást.
ő megint szólít.
azon gondolkodsz, hogy ez meddig mehet így tovább.

Gothár Tamás fordítása

A vers eredetiben itt olvasható.