Geir Gulliksen

[G azt mesélte, hogy talált…]

G azt mesélte, hogy talált
valami számlálót a neten,
ami a világ lakosságát számolja
világra jön egy új ember
és miközben nézed,
a nyolcas kilencesre vált
egy csupasz tízszámjegyű sor végén
G régebben naponta ezt nézegette

Hatmilliárd ember
él éppen a világon 
Egy életekből összehordott hegy, ahogy SL is írta
Egynek születni mind közül
és csak lassan telni meg – önmagunkkal?
a saját létezésünkkel? a saját
létezésünk tudatával egy világban, ahol
rajtunk kívül még hatmilliárdan élnek?

Hároméves korodban
a súlyod a világ súlya volt
Egynek születtél mindenki
más közül, és hamar felfedezted,
milyen sokan léteznek még,
mind önmagukkal telve

És itt vagyok én
Megtorpanok kezemmel a kilincsen,
Gondolkodóba esem, hagyom magam feloldódni
mindenki másban, mintha olyat lehetne
De nem, még most sem tudok
magamra közönséges homokszemként gondolni
Nagyobbnak kell hát látnom magam
egy homokszemnél: hogy is hívják a kődarabokat
a homokbányában? Kavics?
Mindenesetre csak egy.

De elég nagy ahhoz, hogy kézbe lehessen venni.

Gógl Réka

fordítása

---

*Utalás Stig Larsson svéd regényíró Autisterna c. könyvére.

A vers az Észak folyóirattal együttműködésben jelent meg.