Steinn Steinnarr

A léptek
(Skóhljóð)

Nézd! Éjszaka van az ősz holt ege alatt.
Ezer zárt ajtó közt most csak te hallod
a lépteid zaját, hogy zeng a szürkület
zúzmarás csöndjébe a cipőhangod.

Forró, nehéz fejed a láz lehúzta,
s fáradt szemedben egy sejtés lángja gyúlt.
Nem volt soha még ily néma az éjszaka,
s nem volt soha még hosszabb a hazaút.

Aztán megtorpansz, mikor az arcodból
makacs tincseidet éppen kisepernéd,
s egyszercsak a borús bódulatból
boszorkányos tudás tölti meg az elméd.

A lábad alatt fenyegetőn fortyog
felfoghatatlanul, vakon, büszkén a mély.
Nézd! Minden rég meghalt körülötted,
s a világ holtteste fölött virrasztasz épp.

Dunajcsik Mátyás fordítása

A vers eredeti szövege itt tekinthető meg.