szélcsend
végül meglátlak kimászni a porból
először a váll hát kezek
aztán a haj boltozatos homlok
hold egy ködös nyári napon
sziklás test
amelyen lágyan fekszenek a száraz
szárak: egyszerre egyenesednek ki
tőrök hegye vág a kőbe
szikrák vízesése
borítja be a keskeny sziluettet
a teteje halványan izzik a friss
ritkás levegőben
lángra lobban a hajad
szavak után kapkodsz
szárazjeget nyelsz
pókhálót lélegzem ki
Németh Zoltán
fordítása


Mária Ferenčuhová (1975) szlovák költő, műfordító, filmteoretikus. Francia nyelvből prózát, verset, drámát és tudományos szövegeket is fordít (Houellebecq, Mabanckou, Binet, Beckett, Rancière, Virilio, Echenoz, Sollers, Nothombová...). Öt verseskötete jelent meg, az Imunita (Immunitás) (2016) több díjat is elnyert, és ukrán, szerb, francia, valamint szlovén nyelvre is lefordították. Legújabb kötete a Černozem (Feketeföld) (2020). Válogatott versei önálló kötetben jelentek meg Nagy-Britanniában, Észak-Macedóniában, Görögországban.
Németh Zoltán (1970) költő, a Varsói Egyetem tanára, az Irodalmi Szemle szerkesztője.