Azt mondtam neki
olyan szép vagy.
Halálában volt percről percre szebb.
Tényleg igaz
megszépít
a halál.
Észrevettétek ti is
milyenek mostanában
a halottak
a holttestek idén
milyen fiatalok és izmosak.
Idén
minden nappal fiatalodik
a halál
tejfelesszájú tegnap alig tizenkilenc.
Tudom jól semmi sem szebb a halálnál
akkor találtok szépnek valakit
ha kölyökarcú.
Szép volt halálában
percről percre szebb
ellepte a halál
rákövült mosolyára
szemére
szívére
hatalmasan dobogó
élő szívére.
Minél fiatalabb volt annál borzalmasabb
minél fiatalabbak
és szebbek annál borzalmasabb
mind
egymás mellett kiterítve
örökre szépek
és testvérek örökre
kévébe rakva
mint a kalászt learatják a férfit
a beérett kalászt
a meglett férfit
a tűz nyarán betakarítják
akár a kalászt csépelik a férfit
tekintete szemben az acéllal
mellkasát kitárja
mellkasát szétrepesztik szívét átlyuggatják
annak aki választ.
Ettől volt hát olyan szép
mert választott
választotta életét és halálát
és mert előre nézett.
Marczisovszky Anna
fordítása


Charlotte Delbo (1913–1985) francia ellenálló, író, költő, az egyik legnagyobb francia színész-rendező, Louis Jouvet asszisztense, aki 1941 őszén szándékosan hazatért egy dél-amerikai színházturnéról, hogy férje mellett részt vehessen az ellenállásban. Letartóztatásuk után férjét kivégezték, őt Auschwitzba, majd Ravensbrückbe deportálták. Hazatérése után néhány hónappal írta meg a Vissza már egyikünk se tér című kötetét, amelyen húsz évvel később, a publikálás előtt egyetlen vesszőt sem változtatott, és amely a Fölösleges tudással és a Napjaink mércéjével együtt alkotja az Auschwitz és utána című trilógiát. Delbo különleges hangú műve keveri a műfajokat, hangsúlyosan irodalmi nyelven íródott. Auschwitzról, illetve Auschwitz elmondhatóságáról a női tapasztalatot, a női testet, a női sorsközösséget középpontba helyezve beszél, miközben „Auschwitz” és az „utána” kontextusába beemeli az ellenállók történetét, a dekolonizációs (például az algériai vagy a vietnámi) küzdelmet, valamint a kommunizmus „hazugságának”, a Gulag létezésének lelepleződésével járó kiábrándulást is. Ez a mindössze néhány évvel a háború után született radikálisan bátor szövegvilág, miként az egész életmű, csak a legnagyobb szerzők – Kertész Imre, Tadeusz Borowski, Jean Cayrol, Primo Levi, Jorge Semprún, Elie Wiesel – írásaihoz mérhető.
Marczisovszky Anna (1983) francia irodalomból doktorált, kutatási területe a francia és a magyar holokausztirodalom. Tanít, fordít (gyerekkönyveket, irodalomtudományt, szépirodalmat). Eddigi legfontosabb könyvfordításai: Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai (2019), Charlotte Delbo: Auschwitz és utána (2021).