Elégia játékzongorán
(Elegy on Toy Piano)
Kenneth Kochnak
Nem kell póni,
hogy a láthatatlannal összekössön,
se repülő, hogy összekössön az éggel.
De az életet szeretned kell,
erre számos útmutató létezik,
de a legfontosabb dolgokban
mindenki magára marad.
Nem kell levágnod a kezed.
Nem kell megenned a virágcsokrodat.
Barackmaggá válik a fejed.
Lépesmézzé a nyelved.
Élned kell, hogy szeress,
hogy berohanj az égő toronyba,
aztán kirohanj onnan,
és meg kell halnod.
Még a fáknak, még a póniknak is,
amelyek a megragadhatatlannal kötnek össze.
Csordájától lemarad a sebesült
gazella. Utolsó vad soráthajlás.
Kisebesedett szája miatt
a nagy költőnek gondot okoz a gombóc.
Munkája tágassá tette a világot,
de hamarosan már nem lesz többé a világ része.
Ő a torony, amiből kirohan a világ.
Mikor valami hamuvá válik,
nincs semmi, ami azt visszafordíthatná.
Ezt a gyémánt sem hazudtolja meg.
Mohácsi Balázs
fordítása
Az eredeti szöveg itt olvasható.


Dean Young (1955–2022) kortárs amerikai költő, általában a New York-i költői iskola második generációjához sorolják, nem is véletlenül, lírája forrását valahol Frank O'Hara, John Ashbery és Kenneth Koch munkássága körül kell keresni, habár Young sajátos nyelve jellegzetesen el is tér tőlük. Költészetére az európai szürrealizmus (Breton, Éluard) is nagy hatással volt, az amerikai neoszürrealista áramlatnak pedig Young vált az egyik legfeltűnőbb, legegyénibb költőjévé. Fontosabb kötetei: Skid (2002), Primitive Mentor (2008), Fall Higher (2011), a válogatott verseit tartalmazó Bender: New and Selected Poems (2012), valamint a szívátültetéséről szóló Shock by Shock (2015).