Vers

David Harsent kötete kapta az elismerést, de nem mindenki örült a döntésnek.

“Éjjel a testemben ébren feküdtAz Akasztott Ember,Nyaki idegszála feltépve, az ín,Mely koponyámatA bal vállamhoz kötötte,Csomókba gyűrve, vállamból kiszakadt –Talán megmagyarázható lenne a fájdalom,Ha a lélekben lógnék,A nyaki izom alatti kampón.” Ted Hughes (fordította: Lázár Júlia)

Ösztöndíj-pályázat fiatal műfordítók részére – határidő február 12.

A népszerű amerikai hetilapban Dan Chiasson gyűjtötte össze az elmúlt év legjobb (amerikai) versesköteteit.

„Semmi sem tűnik számomra helyénvalóbbnak, mint valami olyan megalkotására vágyni, mely a tárgy minőségeit hordozza.” Francis Ponge 1947-ben tartott előadásának második részét olvashatják.

„Semmiféle utalás az emberre. Mindenkinek mély(enszántó) gondolata van a frottírtörülközőről. Mindenkinek jelent valamit a frottírtörülköző, de senki sem gondolta, hogy ez volna a költészet, hogy a költészetben erről a mélyenszántó gondolatról volna szó.” Francis Ponge előadásának befejező része.

“És mész majd nappal éjjel napok százain át  évekig tart utad ezer folyó előtted s nem érkezel meg és vissza se térsz soha  valaki egészen más jött vissza helyetted felszaladt a lépcsőn egykori otthonához  a házban hol oly rég járt utoljára  megtorpant majd mély lélegzetet vett s csöngetett izgatottan de hiába” Jan Skácel (fordította: Tóth… Read more »

Francis Ponge 1947-ben tartott előadásában sajátos alkotómódszerének megfogalmazására tesz kísérletet. A szöveget három részletben közöljük, most az elsőt olvashatják.

2014 december 27-én elhunyt Tomaž Šalamun, a kortárs európai líra egyik meghatározó alakja. A szlovén költőről Orcsik Roland emlékezik meg a Versumon.

2014 utolsó napja egyben a Dylan Thomas-centenárium utolsó napja is, a Versumon három cikkel zárjuk a megemlékezést. William Carlos Williams rövid, de annál érdekesebb DT-esszéje most először olvasható magyarul.

A trieszti költőről fordítója, Szénási Ferenc írt életrajzi jegyzetet.

“S nincs mese, a kapuban le kell tenniobulusát a szörnyű fájdalomnak;akkor a vámszedő majd áteresztimindőjüket; s tessék, lehet figyelniröptét a sasnak és a molynak.” Jelena Svarc (fordította: Halasi Zoltán)

A Faber and Faber díszkiadású kötetekkel emlékezik meg a száz éve kitört háború angol költőiről.

“Mint eső dúsít tájat, a szem isEnyhül, frissül a könnyzápor után.Ha lombját rezdíti a látomás,Puffadt gyümölcsöt látok, csüng, letöttyed;Dong a darázs. A tág égen soványDarázs szopja a délutánt, az idő.” James Merrill (fordította: Tótfalusi István)

“Olyan vagy mint a földrész,melyet senki sem ismer.És nem is vársz te semmit,hacsak nem az egyetlen,a mélyben rejtező szót,sűrű lombból gyümölcsöt.Szél támad, rád halottasszáraz dolgok pörögnek,majd újra tovaszállnak.Ősi szók, ősi testek.Csak úgy remegsz a nyárban.” Cesare Pavese (fordította: Somlyó György)

Száz éve született Dylan Thomas, a huszadik század egyik legismertebb, legnépszerűbb költője. A DT100-sorozat kortárs magyar költőket faggató körkérdésével rá emlékezünk. Ezúttal Nádasdy Ádám válaszol.

Mi köti össze Pasolinit és Bořivoj Kopicot, a régi latin szerzőket és a kortárs líraolvasót, a kisebbségi szerzőt és a kelet-európai meleg költészetet? A költő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító Csehy Zoltánnal beszélgettünk.

Száz éve született Dylan Thomas, a huszadik század egyik legismertebb, legnépszerűbb költője. A DT100-sorozat kortárs magyar költőket faggató körkérdésével rá emlékezünk. Ezúttal Sirokai Mátyás válaszol.

Nyolcvan éves korában elhunyt Mark Strand, az Egyesült Államok korábbi koszorús költője, Pulitzer-díjas szerző.

Csehy Zoltán jegyzete Bořivoj Kopicról