Max Ernst: Szent Antal megkísértése (1945)
A vers fáit megerőszakoló kentaur
Magas fokú művészeti képzés ez
mikor agyadba turkálsz akár egy orrba
hogy a mélyéből kihalászhasd a vers bús taknyát
magas szintű filozófia tudni
alkonyattal vegyíteni szemed tányérját
ezt nem lehet megtanulni egyik napról a másikra
minden ceruza egy-egy hang
De mit ér mindez
a gyomor mellett mely úgy tekint a kenyérre mint szeplőtlen szerelemére
a szem mellett mely tiltott nő selyemcombját tapogatja
a nyelv mellett mely mint veréb korpacibere után csámcsog?
Költők cimborák elég volt
eleget csiklandoztuk a földet
táncol már hold a köldöke
hallgatja az érmék csontkasztanyettáját
szagos nemi szervétől bebüdösödött a Földközi-tenger
a Csendes-óceán hajfürtjein vastetvek folynak
Kultur avagy éhség – mondják az emberek
miközben kék tüzekben elégetik Heine agyát
mint egy lyuggatott függöny csüng a napon
az emberiség szűzhártyája
eleget csodáltuk pompás képeken
Ford Úr legfinomabb kölnivizekben mártózkodó seggét
eleget szagoltuk szemérmesen a rózsákat
a klasszikus versek szövetbakancsát hordva
szerelmes dalaink hamisan zengenek
és púderes húsunk alatt megszületnek az öregség ocsmány ráncai
Elég volt! Ezek nem egy ámulatával
ablaknál felejtett fej szavai
rajtam kívül senki sem lesz képes Tamás módjára
a Krisztusok valótlan sebeit megtapintani
kentaur leszek ki a vers fáit megerőszakolja
képes leszek összetéveszteni a leggyöngédebb nemi szervet
egy locsolóval
s ha a helyzet megkívánja képes leszek
meggyújtani hajtincseim hamvaikból
keljen ki az új dallam csodamadara
Mihók Tamás
fordítása


Gellu Naum (1915–2001) a kései román szürrealista költészet legjelentősebb alkotója. Egyetemistaként filozófiát hallgat Bukarestben, majd Párizsban, ahol megismerkedik a párizsi szürrealisták André Breton vezette csoportjával. 1941-ben Gherasim Luca, Dolfi Trost, Virgil Teodorescu és Paul Păun társaságában létrehozza a bukaresti szürrealisták csoportosulását. Számos verses-, próza-, esszé-, színdarab és gyermekirodalmi kötet szerzője. Zenobia (1985) című regénye Romániában és külföldön egyaránt nagy sikernek örvend. Megérdemelt írói elismerésben csak 1990 után volt része – számos romániai és külföldi díj kitüntetettje, 2000-ben Nobel-díjra is jelölték. Költészetét többek közt a hivatalos értékekkel és az autoriter rendszerrel szembeni bizalmatlanság, a regiszterkeverő beszédmód, a radikális testábrázolás és egyfajta ironikus önéletrajziság jellemzi.
Mihók Tamás (1991, Nagyvárad) Kinde Annamária-díjas kétnyelvű költő, műfordító, kiadói és folyóirat-szerkesztő. Az alap- és mesterképzést a Nagyváradi Állami Egyetem román–angol szakán végezte, majd ösztöndíjasként két évig az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult. Jelenleg a Marosvásárhelyi „Petru Maior” Egyetem filológia doktori iskolájának ösztöndíjas hallgatója. 2015-től vesz részt a Magyar Fordítóházban rendezett magyar–román műfordítói szemináriumokon. Nagyváradon az évente megrendezett műfordítói műhely főszervezője. Fordításai jelentek meg Krusovszky Dénes költeményeiből, illetve Constantin Virgil Bănescu és Radu Vancu román költők verseiből. Számos magyar és román szerző versét tolmácsolta különböző folyóiratokban (Poesis internațional, Várad, Szőrös Kő), antológiákban. A Várad kulturális folyóirat Élő Várad Mozgalom nevű irodalmi körének tagja. Négy verseskötete jelent meg (három román, egy pedig magyar nyelven).