Anyag III.: A gumigyár
Eltekintve attól, hogy mást szívesebben csinálna,
Pl. feküdne a folyami homokban keresztbe tett lábbal
A múlt évszázadban, amikor még nem kellett a patakmedreket
Kibetonozni, eltekintve ettől
Hát persze, szívesen áll
Rendelkezésre, összerendezi széteső
Csontjait, tüdejét és az érzelmeit
Itt marad a forró poros párában
Eltekintve attól, hogy ahogy azt mondani szokták, másként alakul majd minden
És attól, hogy (100 fokon) odaégtek a szarupaták
És szürkésfekete mocsokréteg rakódott a gépekre, de miről beszélek
Látjátok, ahogy a hengerlőteremben úgy botorkál, akár egy szellem:
Hiányzik tehát neki valami, teljesen eltekintve
A lóvétól, a megszokástól, a Kék Ajtó
Fonatmintájától, na és? és az asszonynéptől
Akik a gumilapokra hajolnak feszülő térdekkel
Teljesen eltekintve ettől! és hogy ez az ő munkája, és figyelmen kívül hagyva
Hogy tudatosságból végzi, kényszerből
Hülyeségből kifolyólag, tehát tudatosságból, figyelmen kívül hagyva
Ezeket a mentségeket, miket gyorsan összeszedtem, szüksége van rájuk
Mert itt bizonyos, ami történik vele és velünk
Amellett elsikkadnak a feltételek, az előnyök, a gyötrelmek
A szalagon futó, a bekalkulált elmebaj
Uralkodik itt, de teljesen eltekintve attól
Hogy egyáltalán uralkodhat, és hogy ez egyszer a vesztét okozza
A harapós bűzben, a kalapálásban, a rohadt
Betanítottmunka-rendszerben, lehajrázza munkaóráit
Figyelmen kívül hagyva, hogy nem tudja, van-e, aki megérti
Mikor azt mondja, hogy ez az élete
És hanyagoljuk, hogy nem tud jobbat,
Mint állni a kollegák között és őket maga mellett tudni
És végképp s mindenkorra eltekintve attól, amit nem mond nekik
És hogy tudja, hogy mit beszél
És nem tudja, hogy ez rajtatok segít-e, Bajtársak
Mindamellett mégsem különbözik annyira tőletek, ha csak
Ez egyszer eltekintünk attól, hogy másmilyen is lehetne.
Mohácsi Balázs
fordítása


Volker Braun (1939) német költő, író, drámaíró. Az egykori NDK egyik legfontosabb írója. Magyarul Petri György fordításában, az Új Pegazus könyvsorozatban jelent meg füzetnyi verse. A nagy megbékélés című drámája Márton László fordításában látott napvilágot. Prózái közül a Hincze-Kuncze-regényt Györffy Miklós, a Hans Kast kötetlen élete című elbeszéléskötetét pedig Bor Ambrus ültette magyarra.