Anne Sexton

Barátom, barátom

M. W. K-nak, aki mindig összerezzen,
ha keresztet viselő lányt lát

Tetteimért ki bocsát meg nekem?
Nincs mítosz, isten, kire kenhetem.
Bőröm fehér, jenki minden rokonom.
Zsidónak lenni jobb tán, azt hiszem.

Megbocsátom, mit nem tettél sosem.
Végképp bűnös vagyok – épp mint te nem.
Még származásomra se foghatom,
nincs mítosz, isten, kire kenhetem.

Nyakukban kereszt, illedelmesen.
Miért zaklat föl téged, kedvesem?
Jelképeim – mind őszintébb fazon.
(Zsidónak lenni jobb tán, azt hiszem.)

Anyám haldoklott, s tudtam már, igen,
szabadulok. És mégis azt hiszem,
mumusra vágyom. Bűnöm összenyom.
Nincs mítoszban, sem istenben hitem.

Tetteimért ki bocsát meg nekem?
Jogos fájdalmad közös sérelem –
könnyű, mint borba fojtott fájdalom.
Zsidónak lenni jobb tán, azt hiszem.

Hazudnék? Ez jelzi szeretetem
irántad, tettem nyomaszt végtelen,
fájdalmad bőrömön érzékelem.
Nincs mítoszban, sem istenben hitem.
Zsidónak lenni jobb tán, azt hiszem.

Szlukovényi Katalin

fordítása

Az eredeti szöveg itt olvasható.