Yves Tanguy: Azúr nap (1937)
Dolgok anyja
Először ujjaimra csapott az asztal
a létra hátat fordított nekem
néhány leányzó danolászott
a víz bevörösödött
Dolgok anyja mi bajuk velem
azt mondom asztal ágy raktár
ám viszonyaink durva poétikájában
tüdőmmel kell felvágjam a kenyeret
nyelvemmel kell fát hasítsak
fülemen kell cipeljem a vizet
A bús farönköt a sufniból
kivittem az udvarra hogy játsszon a gyümölcsfákkal
néhány leányzó danolászott
mi a gyümölcsfák mellett voltunk egymagunk
félreállva bagóztam csendesen
Mihók Tamás
fordítása


Gellu Naum (1915–2001) a kései román szürrealista költészet legjelentősebb alkotója. Egyetemistaként filozófiát hallgat Bukarestben, majd Párizsban, ahol megismerkedik a párizsi szürrealisták André Breton vezette csoportjával. 1941-ben Gherasim Luca, Dolfi Trost, Virgil Teodorescu és Paul Păun társaságában létrehozza a bukaresti szürrealisták csoportosulását. Számos verses-, próza-, esszé-, színdarab és gyermekirodalmi kötet szerzője. Zenobia (1985) című regénye Romániában és külföldön egyaránt nagy sikernek örvend. Megérdemelt írói elismerésben csak 1990 után volt része – számos romániai és külföldi díj kitüntetettje, 2000-ben Nobel-díjra is jelölték. Költészetét többek közt a hivatalos értékekkel és az autoriter rendszerrel szembeni bizalmatlanság, a regiszterkeverő beszédmód, a radikális testábrázolás és egyfajta ironikus önéletrajziság jellemzi.
Mihók Tamás (1991, Nagyvárad) Kinde Annamária-díjas kétnyelvű költő, műfordító, kiadói és folyóirat-szerkesztő. Az alap- és mesterképzést a Nagyváradi Állami Egyetem román–angol szakán végezte, majd ösztöndíjasként két évig az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult. Jelenleg a Marosvásárhelyi „Petru Maior” Egyetem filológia doktori iskolájának ösztöndíjas hallgatója. 2015-től vesz részt a Magyar Fordítóházban rendezett magyar–román műfordítói szemináriumokon. Nagyváradon az évente megrendezett műfordítói műhely főszervezője. Fordításai jelentek meg Krusovszky Dénes költeményeiből, illetve Constantin Virgil Bănescu és Radu Vancu román költők verseiből. Számos magyar és román szerző versét tolmácsolta különböző folyóiratokban (Poesis internațional, Várad, Szőrös Kő), antológiákban. A Várad kulturális folyóirat Élő Várad Mozgalom nevű irodalmi körének tagja. Négy verseskötete jelent meg (három román, egy pedig magyar nyelven).