Antoni Tàpies: Mirall
ÉLNI
(VIVIR)
Ha nem szökdécsel épp,
az év
háromszázhatvanöt
tetemes pofára esés.
Az élet épp ellenkezőleg:
úgy elmegy (elment), mint a sóhaj.
Annyi csak, mint egy kobracsípés.
Annyi csak, amíg a puskagolyó
átlyukasztja a kártyát:
Tell Vilmost vagy a kőr királynőt.
Ilyen az élet:
megannyi taknyolást megúszni,
majd egy vadiúj paklin eltörölni,
elkétlábútlanodni, míg a vér
lövell belőlünk, nem a sperma.
Élni: elpróbálni ezt az esést.
Imreh András
fordítása
Az eredeti vers itt olvasható.


Antonio Rivero Taravillo (1963-2025) Melilla városában született, de egyéves kora óta Sevillában élt és alkotott. Az Edinburgh-i Egyetem ösztöndíjának köszönhetően a Scottish Universities International Summer Schoolon tanult angol és skót irodalmat, és neves fordítójává vált a skót, az ír és a walesi irodalomnak is. 12 saját verseskötetet jegyez, a legutóbbi 2023-ban jelent meg. Fordítói munkájáért és költészetéért egyaránt számos díjat kapott, úgy, mint a
Imreh András (1966) költő, író, műfordító, tanár. Angol, spanyol és francia nyelvből fordít. Többek között Robert Frost, Seamus Heaney, Philip Larkin és Borges műveit ültette át magyarra. Szerkesztette a Nagyvilág című folyóiratot. Aminek két neve van című verseskötete 1998-ban jelent meg. Tagja a Műfordítók Egyesületének.