Friederike Mayröcker
Veszteség és közelség
(Verlust und Nähe)
nem tudom
miért de váratlanul
a Lastenstrasse és a Ring között
megint rám tört:
még egyszer utoljára
találkozni akartam veled
egy szembejövő hasonlított
rád, de további jelek
után kutattam, a fehér és kék
pehelytoll, az éles körök
a jégben, villanások
egy fotófülkében, a hold sápadtabb lett és zenitre
hágott, vijjogó csókák röpte összeért,
sült alma után ízes levegő, valami
tollászkodik a fejemben, a szemek égtek,
a fal világos szegletében
repkénnyel befutott tagjaid, fölfelé nyújtott
feketedő kezed…
apámnak
fordításaNemes Z. Márió
A vers eredetiben itt olvasható.


Friederike Mayröcker (1924–2021) osztrák költő. Versei mellett prózájával, színpadi szövegeivel és hangjátékaival is nagy sikereket aratott. Utóbbiak közül négyet Ernst Jandllal közösen írt, akivel 1954-től 2000-ig, Jandl haláláig együtt élt. Mayröcker korunk egyik legnagyobb hatású német nyelvű költője. Lírája súlyos és érdes felületű, akár a nyers vas, ugyanakkor légies, a hétköznapi világ eseményei felett lebegő, megfoghatatlan konstrukció. Ez a kettősség a legfinomabb szókapcsolatokban, képekben, sorokban mutatkozik meg, amitől versei mindig szinte pattanásig feszülnek. A költői értelem keresése, a lírai megszólalás tétjeinek újradefiniálása, a folytonos mozgásban lévő jelenségek megragadásához szükséges rugalmas poétika felépítése a célja e nagyszabású és titokzatos életműnek.
Nemes Z. Márió (1982) költő, kritikus, esztéta. A Versum szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi kötete: Barokk Femina (Jelenkor, 2019).