Ilya Kaminsky

Galja köszöntője

A te hangodra, egy különös erényre,
egy lábfej mind a huszonhat csontjára, a légzés négy szintjére,

tűlevélre, vörösfenyőre, kardpáfrányra, borsmentára,
jácintra és harangvirágkék liliomra,

a kalauz megkötött szamarára,
a citrom illatára, a fákat remekül lehugyozó kisfiúra.

Áldj meg mindent a földön, amíg meg nem betegszik,
amíg minden irányíthatatlan szív be nem ismeri: összezavart,

 hogy mégis szerettem – és amit szerettem,
elfelejtettem, amit elfelejtettem, bevilágította az útjaimat,

 amilyen közel csak mertem, feléd tartottam, Uram.

 

Fehér Renátó

fordítása