Marcel Beyer
Grafit (II.)
Nyáridő, ’38. A vágónak,
Eisensteinnek sürgősen
kell egy befagyott tó,
hófödte. Jéggépekkel,
hóágyúkkal a Moszfilm
nem szolgálhat. Eisenstein
földet tarol a város előtt,
elegyengeti, sebtiben a
táj felére aszfaltot boríttat.
Végül a hóbevonat,
fényelnyelő keverék
naftalinból és krétából.
Az operatőr, Tissze tudja
az átmenetet fehérből
szürkébe, feketébe,
zsenge fenyőket – csemetekerti
szállítmány –világoskékre festet,
s mésszel szórat be, liszttel.
Tissze téli fényt csinál. Egy
Csúd-tó, 1242, amelynek a
csatában vörösre kell válnia.
Ám míg a hótól meg nem háborodnak,
világos ügy, Eisenstein
ugyan el nem kezd forgatni.
fordításaForczek Ákos


Marcel Beyer (1965) német író, költő, esszéista. Tailfingenben (Baden-Württemberg) született. 1990 és 1993 között a Konzepte című irodalmi folyóirat lektora. Friedericke Mayröcker életműkiadásának gondozója. 2008-ban megkapta a Joseph-Breitbach-díjat, 2014-ben a Kleist- és az Oscar Pastior-díjat. Legújabb verseskötete a Graphit (2014, Suhrkamp).