Petr Borkovec

Egy kosár paradicsom
(Rajčata)

Elmesélte, hogy besüppedt a sír.
A koporsó nyilván beszakadhatott.
Elmesélte, hogy öt vödör homok is kevés volt.
De voltaképp mást mondott – nem vagy itt, mit neked
a sír, nem törődsz a beszakadó koporsóval.
A gödröt se te töltöd fel.

Hoztam a paradicsomunkból, mondta,
rá fogsz ismerni az ízére.
De ez is mást jelentett – nem jársz haza,
már terád nem ismerni rád.

Kiraktam szépen ezt a tizenhat szemrehányást, visszajelzést, szemtanút
sorban a pincelejáró ablakdeszkájára,
fél lábbal a levegőben
helyeztem el ezeket domborodó foltokat.

Kipakoltam a zöldesfehér paradicsomot,
csak a hibákat futotta körbe egy kis szín,
ügyeltem rá, össze ne ütődjenek,
hogy a testek melegének áramlása beérlelje őket.
Mindegyiket legalább kétszer
kézbevettem és leraktam.

Vörös István

fordítása

Az eredeti szöveg itt olvasható.