Antonio Veneziani

(Ha a tenger emlékezne…)

Ha a tenger emlékezne
meztelen testedre,
ha a homok emlékezne
férfi talpadra,
ha a törölköző emlékezne
meredt hímtagodra,
ha a lepedő emlékezne
csupasz bőrödre,
ha a tükör emlékezne
tengerzöld szemedre,
ha a szél emlékezne
szerelmes  szavaidra,
ha az üveggekkó emlékezne
maró pompádra,
mesélhetnének nekem az öröm
és a gyönyör vidékéről.
Porköpenyt viselnék,    
és tömör örökkévalóság lenne az élet.

Kerber Balázs

fordítása

A versek a szerző 2014-es Tatuaggio profondo [„Mély tetoválás”] (Elliot, Roma, 2014) című kötetéből származnak. A szövegek magyar fordításai részét képezik a készülőben lévő, 2025-ben, a Prae Kiadónál megjelenő „Egy kéz a tükörben” című kortárs olasz költészeti antológiának (szerk.: Kerber Balázs, Szirmai Panni).